Tag: Haruki Murakami

Posted on

Summary | To Read The City and Its Uncertain Walls by 7 Viewpoints in the June 2023 Issue of Shincho

(2/7)

“Is It a "Culmination" or "Reproduction"?” by Satochi Ogawa

Speaking of the Japanese novelists who were influenced by European literature and who repeatedly take the same motif(-ves) or theme, we come to our minds, Kenzaburo Oe and Haruki Murakami. I remembered “the later years' style” of Kenzaburo Oe when I read The City and Its Uncertain Walls.

This novel is full of frequently appeared motives of Murakami. At first, I thought it is a “culmination of the career of Murakami”, but I can say it is a “reproduction”. In any case, his technique becomes the level of Meister. For example, in the plain and rhythmical style of writing, expressions compare the real and the unreal, go and back between them. There are many descriptions that the opposing concepts that are turned over, are made Aufheben, or are suddenly separated. This assemble of techniques forms the plain also difficult story and can “tell phenomenons are can’t be expressed by words”.

I would like to say it is "the harvest (or fruit)" neither "culmination" nor “reproduction”. Many frequently appeared motives and themes are in this novel, in other words, I can say they have already existed in the original work The City and Its Uncertain Walls in 1980.

(…)

Posted on

Sinopsis și recenzie | Orașul și zidurile sale incerte de Haruki Murakami, Shinchosha, 2023

Rezumat Sinopsis

Când aveam 17 ani, am dat peste o fată de 16 ani și am intrat în corespondență. Mă întâlneam cu ea o dată sau de două ori pe lună și vorbeam despre Orașul din care trăia adevărata ei substanță. Am intrat în Orașul din lumea ei de vis…

În Orașul care este închis de zidul înalt și foarte puternic, treaba mea era doar să fac citire de vise. Mergeam la bibliotecă, la care lucra spiritul fetei, și citeam zilnic trei vise vechi. Venise iarna, iar umbra mea mi-a cerut să plec din Oraș în decurs de o săptămână…

După ce m-am întors din Oraș, pe când aveam vreo 40 de ani, mi-am dat demisia pentru a mă gândi la meserie. Și am obținut un post de bibliotecar-șef al Bibliotecii Orașului Z, într-un oraș rural din munții Tohoku. Dar slujba este neobișnuită, ireală și singuratică, precum cea de cititor de vise. Apoi am aflat că fostul bibliotecar-șef Koyasu a trăit în oraș și că era o fantomă. Și am ajuns să cunosc un băiat misterios de 16 ani care mergea zilnic la bibliotecă, M care numai să citească atâtea cărți acolo, și le memorase complet. După un timp, băiatul a desenat o hartă a orașului și mi-a adus-o, și mi-a spus că vrea să…

Recenzie de carte

Al 14-lea roman al lui Haruki Murakami publicat la 10 aprilie 2023 în Japonia. Titlul este același cu cel al romanului său “Orașul și zidurile sale nesigure” care a apărut în 1980 într-o revistă japoneză “Bungakukai”. Dar el l-a respins, iar o parte (sau mai multe) din motivul și povestea romanului respins au fost adoptate în “Sfârșitul lumii” din “Hard-Boiled Wonderland and the End of the World”. Un nou roman pentru prima dată în șase ani din care a publicat, din “Killing Commendatore” (2016).

Roman lung de trei capitole, de 661 de pagini, este format din 70 de secțiuni scurte.

Același roman intitulat roman mediu de anvergură medie de 150 de manuscrise, publicat în 1980. Atunci Murakami l-a respins, romanul era neterminat și nu era matur. Așa că a scris una dintre capodoperele sale Hard-boiled Wonderland and the End of the World, care se bazează pe romanul respins. Dar el a decis să-l ajute și să-l rescrie pe cel recent și a început să scrie acest roman de la începutul anului 2020, chiar înainte ca pandemia Covid-19 să înceapă să se răspândească în întreaga lume.

Din cauza pandemiei de Covid-19, s-a închis în casă și nu a putut scrie decât timp de aproximativ 3 ani. Murakami a scris în postfață, situația pandemiei Covid-19 a afectat sau nu povestea, Murakami nu știe, nu poate ști. Dar ar exista un fel de semnificație sau ceva de genul ăsta.

Pe acest roman, există 4 poloiști. A este adolescența cu fata în această lume reală și au vorbit despre Orașul în care spune că a trăit. (capitolul 1) B este timpul petrecut în Oraș. Datoria naratorului este doar cititul viselor în biblioteca Orașului. El citește aproape zilnic trei vise vechi. (capitolul 1) C este anii de vârstă mijlocie după ce se întoarce din Oraș. Naratorul a lucrat ca bibliotecar șef al Bibliotecii Orașului Z. Și i-a întâlnit și i-a văzut pe bibliotecarul șef, Tatsuya Koyasu, pe bibliotecarul Soeda și pe misteriosul băiat de 16 ani, M. (capitolul 2) D este conținutul capitolului 3…

Povestea despre Orașul și citirea viselor din capitolul 1 este aproape aceeași cu cea din “Sfârșitul lumii”. Iar Murakami a scris capitolul 1 este rescrierea romanului cu același titlu, de talie medie, publicat în 1980.

Există multe elemente și motive unice ale lui Murakmai, cum ar fi stilul fragmentelor, povestea cu două lumi, lumea alterată, separarea dintre minte și corp, cărți, lectură, bibliotecă, vis, singurătate, dragoste ciudată și ciudată, dar dulce, cu o fată, gătit, plimbări lungi, cafea (și ceai), modă, fantome (sau a fi ca o fantomă), pierderea unor persoane sau obiecte și experiențe ciudate.

Acest roman este o combinație între poveștile de dragoste ciudate ale lui Murakami (de exemplu Norwegian Wood și Sputnik Sweetheart) și povestirile sale unice de aventuri urbane (Wild Sheep Chase, The Wind-bird Chronicle, 1Q84 și Killing Commendatore). Acesta se bazează pe romanul cu același titlu de talie medie publicat în 1980, apoi a fost respins și Sfârșitul lumii de Hard-boiled Wonderland and the End of the World. (De asemenea, acest roman este versiunea alterată a Hard-boiled Wonderland and the End of the World, a scris Murakami). Și acolo multe elemente și episoade seamănă cu Hear the Wind Sing, Norwegian Wood, Sputnik Sweetheart, Killing Commendatore și Kafka on the Shore. Cred că trebuie să fie un mare fruct și una dintre consecințele carierei sale de scriitor.

De asemenea, o altă caracteristică a acestui roman este tema tratează lectura, biblioteca, cărțile, scrisul, povestea și semnificațiile lor. Acest roman este o poveste despre a citi, a trata, a face față și a crea o poveste sau povești. Prima slujbă a naratorului a fost cea de agent de carte, iar cea de-a doua cea de bibliotecar șef al unei mici biblioteci, în Oraș datoria lui era să citească vise vechi. Orașul este creat de povestea făcută de fată, iar oamenii nu au umbră. Iar Biblioteca Orașului Z este locul de vis al domnului Koyasu care iubea cărțile și își dorise să fie romancier. Și acolo era un loc ideal de lectură pentru narator și M. Și povestea se dezvoltă despre biblioteci, cărți și povești. O poveste este ideea și lumea sau microcosmosul fiecăruia dintre oameni, de asemenea, povestea este lumea, universul sau națiunea. O mare întrebare și o temă principală a acestui roman este legătura și sensul dintre ele.

Citirea unei cărți sau a unei povești este un mod de tratament mental și de păstrare a sănătății mintale, o metodă de a trăi în lume și de a comunica cu oamenii pierduți. Acest motiv este același cu cel al lui Kafka pe țărm. Aproape că personajele acestui roman iubeau cărțile și lectura, așa că își doreau să petreacă timpul doar citind. Lectura este modalitatea de a evada din lume, de asemenea este metoda de a rezolva problema acestei lumi reale, însă a te cufunda în lectură sau într-o poveste este un act fericit, dar periculos.

Cred că mesajul lui Murakami din acest roman este “cum abordăm realitatea și poveștile, legăturile dintre ele?”. Aproape toate personajele din acest roman și activitățile și meseriile lor sunt doar foarte practice sau doar foarte ireale. Oamenii care trăiesc trebuie să trăiască într-o poveste sau în povești, inclusiv povești obișnuite, goale sau superficiale făcute de televiziune, cinema, reviste și așa mai departe. Oamenii sunt forțați să urmărească povești obișnuite, cum ar fi: “Trebuie să continui să lucrezi într-o companie mare și stabilă”, “Trebuie să te căsătorești până la vârsta mijlocie” sau “Trebuie să trăiești în această lume reală (și în povestea ei sau în marea narațiune a unei națiuni)”. Unii oameni se închid în poveștile lor onirice sau în propriul microcosmos. Aceasta este, de asemenea, întrebarea și problema pentru Murakami însuși ca romancier. Concluzia și consecința acestui roman este că el a pus capăt sau a închis…

Chestiunile despre pandemia Covid-19 au fost clare, au existat diviziuni între marea narațiune a unei națiuni și realitățile individuale, administratori și practicieni, reguli și practici, studenți și adulți, pacienți și non-pacienți. Așadar, Murakami a menționat pandemia Covid-19 în postfață, iar acest roman trebuie să fie afectat de aceste chestiuni.

Incidentele din Japonia, de exemplu masacrul de la Akihabara din 2008, atacul incendiar de la Kyoto Animation și Studio, asasinarea lui Shinzo Abe, ar trebui să fie cauzate de problematica poveștii. Au existat multe cauze ale multor lucruri complexe, dar problema poveștii este una uriașă. Cred că acești criminali nu pot face față poveștilor lor, poveștile pe care le-au urmat, pe care au fost forțați să le urmeze sau pe care vor să le creadă. Iar conexiunile dintre realitate cu o poveste sau povești sunt greșite, așa că fiecare a comis o crimă. Nu pot face față corect unei povești făcute de ei înșiși sau de alții, iar motivele pentru care au comis crima sunt ireale, triviale și inconsistente.

Zidul Orașului ar trebui să fie o carapace a minților colective ale oamenilor. Iar oamenii din Oraș nu au o coajă a minții, ci nu au existat nici curgerea și progresia timpului și nici îndatoriri și responsabilități sociale complexe. Ei făceau doar simple îndatoriri proprii. Arătau ca niște rezidenți în Rai, dar și ca niște prizonieri. Cu toate acestea, o viață într-o închisoare ar putea fi cel mai grozav, regulat, stabil, curat și fericit mod de viață de pe Pământ… ?

Acest roman este unul dintre cele mai preferate romane ale lui Murakami, egal cu Urmărirea oilor sălbatice, Țara minunilor și sfârșitul lumii, Dans, dans, dans, dans și rolul lui Kafka Tamura din Kafka pe țărm. Am citit un mare roman proaspăt apărut, pentru prima dată după mult timp. Este o capodoperă a secolului 21 și filozofic fantastic mare narațiune deține bunul simț, sensul vieții, dragostea și compasiunea ei și un adevăr, pe care am vrut să-l citesc. Sunt există Murakami e plin de dragoste pentru bibliotecă, cărți, lectură, scris, povestiri și literatură.

Prin acest roman Murakami reușește splendid să creeze și să înființeze locul și lumea sa ideală, sau două utopii eterne ca și raiul. Atât de dulci, prețioase și pure… Dar naratorul…

Posted on

Szinopszis és áttekintés | A város és bizonytalan falai – Haruki Murakami, Shinchosha, 2023

Összefoglaló összefoglaló

Amikor 17 éves voltam, találkoztam egy 16 éves lánnyal, és leveleztünk. Havonta egyszer-kétszer randevúztam vele, és beszélgettünk a Városról, amelyben az igazi lénye élt. Beléptem az álomvilágának városába…

A Városban, amelyet magas és nagyon erős fal zárt körül, az én feladatom csak az volt, hogy álomolvasást végezzek. Elmentem a könyvtárba, ahol a lány szelleme dolgozott, és mindennap három régi álmot olvastam el. Eljött a tél, az én árnyékom követelte, hogy egy héten belül menjek ki a Városból…

Miután visszatértem a városból, amikor negyvenes éveim közepén jártam, felmondtam a munkahelyemen, hogy a munkán gondolkodjak. És megkaptam a Z Városi Könyvtár főkönyvtárosának állását, egy vidéki városban, Tohoku hegyvidékén. De a munka szokatlan, irreális és magányos, mint az álomolvasó munkája. Akkor tudtam meg, hogy a korábbi főkönyvtáros, Koyasu a Városban élt, és szellem volt. És megismertem egy titokzatos 16 éves fiút, aki mindennap a könyvtárba járt, M, aki csak ott olvasott el annyi könyvet, és teljesen megjegyezte őket. Egy idő után a fiú rajzolt egy térképet a Városról, és elhozta nekem, és azt mondta, hogy szeretne…

Book Review

Haruki Murakami 14. regénye 2023. április 10-én jelent meg Japánban. A cím megegyezik “A város és bizonytalan falai” című regényével, amely 1980-ban jelent meg a Bungakukai című japán magazinban. De visszautasította, és a visszautasított regény motívumának és történetének egy részét (részeit) átvette a “The End of the World” című regényben, a “Hard-Boiled Wonderland and the End of the World”-ben. A egy új regényt hat év után először, amelyből megjelent, a “Killing Commendatore” (2016).

Három fejezetes hosszú regény 661 oldalas regény, 70 rövid szakaszból áll.

Az azonos című, 150 kéziratból álló, 1980-ban megjelent középregénye. Akkor Murakami visszautasította, a regény befejezetlen és nem érett. Így megírta egyik remekművét, a Kemény csodaország és a világvége címűt, amely az elutasított regény alapján készült. De nemrégiben úgy döntött, hogy megsegíti és újraírja azt, és ezt a regényt 2020 elején kezdte el írni, éppen azelőtt, hogy a Covid-19 világjárvány elkezdett volna terjedni az egész világon.

A Covid-19 járvány miatt bezárkózott a házába, és körülbelül 3 évig csak írt. Murakami az utószóban azt írta, hogy a Covid-19 járvány helyzete befolyásolta-e a történetet vagy sem, Murakami nem tudja, nem tudhatja. De lenne valamiféle jelentése vagy valami.

Ezen a regényen 4 polot van. A a kamaszkor a lány ebben a való világban, és beszéltek a Városról, amelyben azt mondta, hogy élt. (1. fejezet) B a Városban töltött idő. Az elbeszélő feladata csak álomolvasás a Város könyvtárában. Szinte mindennap három régi álmot olvasott. (1. fejezet) C a Városból való visszatérés utáni középkor évei. Az elbeszélő a Z Városi Könyvtár főkönyvtárosaként dolgozott. És találkozott és látta a főkönyvtárost, Tatsuya Koyasut, a könyvtáros Soedát és a titokzatos 16 éves fiút, M-t. (2. fejezet) D a 3. fejezet tartalma…

A történet a Városról és az álomolvasásról az 1. fejezetben szinte ugyanaz, mint a “Világvége”. És Murakami írta az 1. fejezet az 1980-ban megjelent azonos című középső regény átírása.

Sok Murakami egyedi eleme és motívuma van, mint például a töredék-stílus, a kettős világ-történet, az altervilág, a test és a lélek szétválása, a könyvek, az olvasás, a könyvtár, az álom, a magány, a furcsa és kínos, de édes szerelem egy lánnyal, a főzés, a hosszú séta, a kávé (és a tea), a divat, a szellem (vagy a szellemszerűség), a személyek vagy tárgyak elvesztése és a különös élmények.

Ez a regény Murakami furcsa romantikus történeteinek (például a Norvég erdő és a Szputnyik kedves) és különleges városi kalandregényeinek (Vadjuhok üldözése, A szélmadár krónikája, 1Q84 és a Gyilkos komondor) ötvözete. Ennek alapja az 1980-ban megjelent, majd visszautasított, azonos című középregénye, a Keménykötésű Csodaország és a világ vége. (Szintén ez a regény a Hard-boiled Wonderland and the End of the World alter változata, Murakami írta). És sok elemében és epizódjában hasonlít a Halljuk a szél énekét, a Norvég erdő, a Szputnyik Édesem, a Gyilkos kommandó és a Kafka a tengerparton. Szerintem ez biztos nagy gyümölcse és egyik következménye az írói pályafutásának.

Szintén egy másik jellemzője ennek a regénynek a téma kezeli olvasás, könyvtár, könyvek, írás, történet és ezek jelentései. Ez a regény az olvasás, a kezelés, a megbirkózás és a történet vagy történetek megalkotásának története. Az elbeszélő első munkahelye könyvügynök volt, a második pedig egy kis könyvtár főkönyvtárosa, a Városban az volt a feladata, hogy régi álmokat olvasson. A Várost a lány által alkotott történet hozza létre, és az embereknek nincs árnyéka. A Z Városi Könyvtár pedig Koyasu úr álmodozó helye, aki szerette a könyveket, és regényíró akart lenni. És ott volt az ideális olvasóhely az elbeszélő és M. És a történet a könyvtárakról, a könyvekről és a történetekről fejlődik. A történet az emberek saját elképzelése és világa vagy mikrokozmosza, a történet pedig a világ, az univerzum vagy a nemzet. A regény nagy kérdése és fő témája a köztük lévő kapcsolat és jelentés.

Könyvet vagy történetet olvasni a mentális kezelés és a józanság megőrzésének módja, a világban való élet és az elveszett emberekkel való kommunikáció módszere. Ez a motívum ugyanaz, mint a Kafka a parton. E regény szinte szereplői imádták a könyveket és az olvasást, ezért csakis olvasással akarták tölteni az időt. Az olvasás a világból való menekülés módja, egyben a valós világ problémáinak megoldására szolgáló módszer is, azonban az olvasásba vagy egy történetbe való belemerülés boldog, de veszélyes cselekedet.

Azt hiszem, Murakami üzenete ennek a regénynek az, hogy “hogyan viszonyulunk a valósághoz és a történetekhez, a köztük lévő összefüggésekhez?”. Ebben a regényben szinte minden szereplő és tevékenységük, munkájuk csak nagyon gyakorlatias vagy csak nagyon irreális. Az élő embereknek egy történetben vagy történetekben kell élniük, beleértve a televízió, a mozi, a magazinok stb. által készített hétköznapi, üres vagy felszínes történeteket. Az emberek arra kényszerülnek, hogy olyan hétköznapi történeteket kövessenek nyomon, mint például: “Továbbra is egy nagy és stabil vállalatnál kell dolgozni”, “Középkorúságig kell házasodni” vagy “Ebben a valóságos világban (és annak történetében vagy egy nemzet nagy elbeszélésében) kell élni”. Vannak, akik bezárkóznak az álomtörténeteikbe vagy saját mikrokozmoszukba. Ez a kérdés és a probléma magának Murakaminak mint regényírónak is. Ennek a regénynek a konklúziója és következménye az, hogy véget vetett vagy elzárkózott…

A Covid-19 világjárványról szóló ügyek világossá tették, hogy szakadékok vannak egy nemzet nagy elbeszélése és az egyéni valóságok, az adminisztrátorok és a szakemberek, a szabályok és a gyakorlatok, a diákok és a felnőttek, a betegek és a nem betegek között. Murakami tehát az utószóban megemlítette a Covid-19 pandemin-t, és ezt a regényt bizonyára befolyásolták a dolgok.

A Japánban történt események, például a 2008-as akihabarai mészárlás, a kiotói animációs gyújtogatás és stúdió elleni támadás, Shinzo Abe meggyilkolása, ezeket a történet problémájának kell okoznia. Sok összetett dolognak sok oka volt, de a történet problémája hatalmas. Azt hiszem, ezek a bűnözők nem tudnak megbirkózni a történeteikkel, a történetekkel, amelyeket követtek, amelyeket kénytelenek voltak követni, vagy amelyeket el akartak hinni. És a valóság és a történet vagy történetek közötti kapcsolatok nem megfelelőek, ezért mindegyikük bűncselekményt követett el. Nem tudnak helyesen megbirkózni egy olyan történettel, amelyet ők maguk vagy más(ok) alkottak, és a gyilkosság elkövetésének okai valótlanok, triviálisak és következetlenek.

A város falának az emberek kollektív elméjének héja kell lennie. És a Városban élő emberek nem rendelkeznek az elme burokával, de nem volt az idő folyása és előrehaladása, és nem voltak összetett társadalmi kötelességek és felelősségek. Csak egyszerű saját kötelességeiket végezték. Úgy néznek ki, mint a Mennyország lakói, de úgy is néznek ki, mint a fogoly. Azonban a börtönben töltött élet talán a legnagyszerűbb, legszabályosabb, legstabilabb, legtisztább és legboldogabb életforma a Földön… ?

Ez a regény az egyik legkedvesebb Murakami-regényem, egyenrangú a Vadjuhászattal, a Keménykötésű Csodaország és a világvége, a Tánc, tánc, tánc és a Kafka Tamura szerepével a Kafka a partonban. Egy nagyszerű regényt olvastam, ami újonnan jelent meg, hosszú idő óta először. Ez egy remekmű a 21. század és a filozófiai fantasztikus nagy elbeszélés saját józan ész, az élet értelme, a szerelem és a szeretet és az együttérzés és az igazság, hogy akartam olvasni. Vannak Murakami tele van szeretet könyvtár, könyvek, olvasás, írás, történetek és az irodalom.

Ezzel a regény Murakami pompásan sikerül létrehozni és felállítani az ideális hely és világ, vagy két örök utópiák, mint a mennyország. Olyan édes, értékes és tiszta… De az elbeszélő…

Related Posts and Pages

Works of / Œuvres de/ Werke vonHaruki Murakami

Literature / littérature / Literatur Page