Összefoglaló összefoglaló
Amikor 17 éves voltam, találkoztam egy 16 éves lánnyal, és leveleztünk. Havonta egyszer-kétszer randevúztam vele, és beszélgettünk a Városról, amelyben az igazi lénye élt. Beléptem az álomvilágának városába…
A Városban, amelyet magas és nagyon erős fal zárt körül, az én feladatom csak az volt, hogy álomolvasást végezzek. Elmentem a könyvtárba, ahol a lány szelleme dolgozott, és mindennap három régi álmot olvastam el. Eljött a tél, az én árnyékom követelte, hogy egy héten belül menjek ki a Városból…
Miután visszatértem a városból, amikor negyvenes éveim közepén jártam, felmondtam a munkahelyemen, hogy a munkán gondolkodjak. És megkaptam a Z Városi Könyvtár főkönyvtárosának állását, egy vidéki városban, Tohoku hegyvidékén. De a munka szokatlan, irreális és magányos, mint az álomolvasó munkája. Akkor tudtam meg, hogy a korábbi főkönyvtáros, Koyasu a Városban élt, és szellem volt. És megismertem egy titokzatos 16 éves fiút, aki mindennap a könyvtárba járt, M, aki csak ott olvasott el annyi könyvet, és teljesen megjegyezte őket. Egy idő után a fiú rajzolt egy térképet a Városról, és elhozta nekem, és azt mondta, hogy szeretne…
Book Review
Haruki Murakami 14. regénye 2023. április 10-én jelent meg Japánban. A cím megegyezik “A város és bizonytalan falai” című regényével, amely 1980-ban jelent meg a Bungakukai című japán magazinban. De visszautasította, és a visszautasított regény motívumának és történetének egy részét (részeit) átvette a “The End of the World” című regényben, a “Hard-Boiled Wonderland and the End of the World”-ben. A egy új regényt hat év után először, amelyből megjelent, a “Killing Commendatore” (2016).
Három fejezetes hosszú regény 661 oldalas regény, 70 rövid szakaszból áll.
Az azonos című, 150 kéziratból álló, 1980-ban megjelent középregénye. Akkor Murakami visszautasította, a regény befejezetlen és nem érett. Így megírta egyik remekművét, a Kemény csodaország és a világvége címűt, amely az elutasított regény alapján készült. De nemrégiben úgy döntött, hogy megsegíti és újraírja azt, és ezt a regényt 2020 elején kezdte el írni, éppen azelőtt, hogy a Covid-19 világjárvány elkezdett volna terjedni az egész világon.
A Covid-19 járvány miatt bezárkózott a házába, és körülbelül 3 évig csak írt. Murakami az utószóban azt írta, hogy a Covid-19 járvány helyzete befolyásolta-e a történetet vagy sem, Murakami nem tudja, nem tudhatja. De lenne valamiféle jelentése vagy valami.
Ezen a regényen 4 polot van. A a kamaszkor a lány ebben a való világban, és beszéltek a Városról, amelyben azt mondta, hogy élt. (1. fejezet) B a Városban töltött idő. Az elbeszélő feladata csak álomolvasás a Város könyvtárában. Szinte mindennap három régi álmot olvasott. (1. fejezet) C a Városból való visszatérés utáni középkor évei. Az elbeszélő a Z Városi Könyvtár főkönyvtárosaként dolgozott. És találkozott és látta a főkönyvtárost, Tatsuya Koyasut, a könyvtáros Soedát és a titokzatos 16 éves fiút, M-t. (2. fejezet) D a 3. fejezet tartalma…
A történet a Városról és az álomolvasásról az 1. fejezetben szinte ugyanaz, mint a “Világvége”. És Murakami írta az 1. fejezet az 1980-ban megjelent azonos című középső regény átírása.
Sok Murakami egyedi eleme és motívuma van, mint például a töredék-stílus, a kettős világ-történet, az altervilág, a test és a lélek szétválása, a könyvek, az olvasás, a könyvtár, az álom, a magány, a furcsa és kínos, de édes szerelem egy lánnyal, a főzés, a hosszú séta, a kávé (és a tea), a divat, a szellem (vagy a szellemszerűség), a személyek vagy tárgyak elvesztése és a különös élmények.
Ez a regény Murakami furcsa romantikus történeteinek (például a Norvég erdő és a Szputnyik kedves) és különleges városi kalandregényeinek (Vadjuhok üldözése, A szélmadár krónikája, 1Q84 és a Gyilkos komondor) ötvözete. Ennek alapja az 1980-ban megjelent, majd visszautasított, azonos című középregénye, a Keménykötésű Csodaország és a világ vége. (Szintén ez a regény a Hard-boiled Wonderland and the End of the World alter változata, Murakami írta). És sok elemében és epizódjában hasonlít a Halljuk a szél énekét, a Norvég erdő, a Szputnyik Édesem, a Gyilkos kommandó és a Kafka a tengerparton. Szerintem ez biztos nagy gyümölcse és egyik következménye az írói pályafutásának.
Szintén egy másik jellemzője ennek a regénynek a téma kezeli olvasás, könyvtár, könyvek, írás, történet és ezek jelentései. Ez a regény az olvasás, a kezelés, a megbirkózás és a történet vagy történetek megalkotásának története. Az elbeszélő első munkahelye könyvügynök volt, a második pedig egy kis könyvtár főkönyvtárosa, a Városban az volt a feladata, hogy régi álmokat olvasson. A Várost a lány által alkotott történet hozza létre, és az embereknek nincs árnyéka. A Z Városi Könyvtár pedig Koyasu úr álmodozó helye, aki szerette a könyveket, és regényíró akart lenni. És ott volt az ideális olvasóhely az elbeszélő és M. És a történet a könyvtárakról, a könyvekről és a történetekről fejlődik. A történet az emberek saját elképzelése és világa vagy mikrokozmosza, a történet pedig a világ, az univerzum vagy a nemzet. A regény nagy kérdése és fő témája a köztük lévő kapcsolat és jelentés.
Könyvet vagy történetet olvasni a mentális kezelés és a józanság megőrzésének módja, a világban való élet és az elveszett emberekkel való kommunikáció módszere. Ez a motívum ugyanaz, mint a Kafka a parton. E regény szinte szereplői imádták a könyveket és az olvasást, ezért csakis olvasással akarták tölteni az időt. Az olvasás a világból való menekülés módja, egyben a valós világ problémáinak megoldására szolgáló módszer is, azonban az olvasásba vagy egy történetbe való belemerülés boldog, de veszélyes cselekedet.
Azt hiszem, Murakami üzenete ennek a regénynek az, hogy “hogyan viszonyulunk a valósághoz és a történetekhez, a köztük lévő összefüggésekhez?”. Ebben a regényben szinte minden szereplő és tevékenységük, munkájuk csak nagyon gyakorlatias vagy csak nagyon irreális. Az élő embereknek egy történetben vagy történetekben kell élniük, beleértve a televízió, a mozi, a magazinok stb. által készített hétköznapi, üres vagy felszínes történeteket. Az emberek arra kényszerülnek, hogy olyan hétköznapi történeteket kövessenek nyomon, mint például: “Továbbra is egy nagy és stabil vállalatnál kell dolgozni”, “Középkorúságig kell házasodni” vagy “Ebben a valóságos világban (és annak történetében vagy egy nemzet nagy elbeszélésében) kell élni”. Vannak, akik bezárkóznak az álomtörténeteikbe vagy saját mikrokozmoszukba. Ez a kérdés és a probléma magának Murakaminak mint regényírónak is. Ennek a regénynek a konklúziója és következménye az, hogy véget vetett vagy elzárkózott…
A Covid-19 világjárványról szóló ügyek világossá tették, hogy szakadékok vannak egy nemzet nagy elbeszélése és az egyéni valóságok, az adminisztrátorok és a szakemberek, a szabályok és a gyakorlatok, a diákok és a felnőttek, a betegek és a nem betegek között. Murakami tehát az utószóban megemlítette a Covid-19 pandemin-t, és ezt a regényt bizonyára befolyásolták a dolgok.
A Japánban történt események, például a 2008-as akihabarai mészárlás, a kiotói animációs gyújtogatás és stúdió elleni támadás, Shinzo Abe meggyilkolása, ezeket a történet problémájának kell okoznia. Sok összetett dolognak sok oka volt, de a történet problémája hatalmas. Azt hiszem, ezek a bűnözők nem tudnak megbirkózni a történeteikkel, a történetekkel, amelyeket követtek, amelyeket kénytelenek voltak követni, vagy amelyeket el akartak hinni. És a valóság és a történet vagy történetek közötti kapcsolatok nem megfelelőek, ezért mindegyikük bűncselekményt követett el. Nem tudnak helyesen megbirkózni egy olyan történettel, amelyet ők maguk vagy más(ok) alkottak, és a gyilkosság elkövetésének okai valótlanok, triviálisak és következetlenek.
A város falának az emberek kollektív elméjének héja kell lennie. És a Városban élő emberek nem rendelkeznek az elme burokával, de nem volt az idő folyása és előrehaladása, és nem voltak összetett társadalmi kötelességek és felelősségek. Csak egyszerű saját kötelességeiket végezték. Úgy néznek ki, mint a Mennyország lakói, de úgy is néznek ki, mint a fogoly. Azonban a börtönben töltött élet talán a legnagyszerűbb, legszabályosabb, legstabilabb, legtisztább és legboldogabb életforma a Földön… ?
Ez a regény az egyik legkedvesebb Murakami-regényem, egyenrangú a Vadjuhászattal, a Keménykötésű Csodaország és a világvége, a Tánc, tánc, tánc és a Kafka Tamura szerepével a Kafka a partonban. Egy nagyszerű regényt olvastam, ami újonnan jelent meg, hosszú idő óta először. Ez egy remekmű a 21. század és a filozófiai fantasztikus nagy elbeszélés saját józan ész, az élet értelme, a szerelem és a szeretet és az együttérzés és az igazság, hogy akartam olvasni. Vannak Murakami tele van szeretet könyvtár, könyvek, olvasás, írás, történetek és az irodalom.
Ezzel a regény Murakami pompásan sikerül létrehozni és felállítani az ideális hely és világ, vagy két örök utópiák, mint a mennyország. Olyan édes, értékes és tiszta… De az elbeszélő…